A svájci szövetségi kormány koordinálásával megvalósuló támogatási program részeként a luzerni közlekedési társaság, a Verkehrsbetriebe Luzern AG (VBL) is bekapcsolódik a háború sújtotta Ukrajna közösségi közlekedésének megerősítését célzó kezdeményezésbe. Ennek keretében a vállalat összesen tíz darab csuklós és további három duplacsuklós, korábban a város hálózatán közlekedő Hess trolibuszt adományoz az ukrajnai Zsitomir városának. A Kijevtől mintegy 120 kilométerre nyugatra fekvő regionális központba kerülő járművek szállításának logisztikai előkészítése jelenleg is folyamatban van, a projekt megvalósításához megfelelő szállítmányozó partner bevonásával – számolt be a napokban a Luzerner Zeitung.
„Az adományozás a svájci állami gazdasági titkárság, vagyis a Staatssekretariat für Wirtschaft (SECO) és Luzern városának megkeresésére indult el” – erősítette meg Marc Schwegler, a VBL szóvivője. Tájékoztatása szerint jelenleg a kapcsolódó szerződéses dokumentáció véglegesítése és az utolsó részletek tisztázása zajlik, beleértve azt is, hogy pontosan milyen járművek és eszközök képezik majd a szállítmány részét. A projekt keretében Zsitomir összesen 13 trolibuszt kap a luzerni közlekedési vállalattól, továbbá egy, a felsővezeték-hálózat karbantartására szolgáló speciális jármű átadása is napirenden van. A logisztikai előkészítés részeként az esetleges átmeneti tárolás kérdését is rendezni kell. Mivel a kiválasztott trolibuszok jelenleg még aktívan részt vesznek az utasforgalomban – a luzerni hálózat napi üzemeltetése ugyanis gyakorlatilag tartalékjárművek nélkül zajlik –, leállításukra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a kiváltásuk már biztosított. Ennek megfelelően az Ukrajnába történő szállítás a tervek szerint leghamarabb 2026 áprilisa és 2027 decembere között valósulhat meg, pótalkatrészekkel és a szükséges karbantartási felszereléssel együtt. Ez utóbbiakat részben magukban a járművekben elhelyezve, a maradékot pedig várhatóan egy-három darab 40 tonnás kamion segítségével szállítják majd ki, erre a feladatra már a közbeszerzést is kiírták.
Az elsőként legyártott luzerni Hess Swisstrolley 3-as küzdi le télies környezetben a dombvidéki emelkedőt Zumbachhof megálló felé (Fotó: Sandro Flückiger)
Zsitomirt, mint a jövőbeli felhasználás helyszínét a SECO jelölte ki, amely már hosszabb ideje szoros együttműködést ápol a nyugat-ukrajnai várossal. A partnerség nem korlátozódik a közösségi közlekedés területére: a városfejlesztés mellett korábban több, energiahatékonyságot célzó projekt is megvalósult a járásközpontban a svájci állami gazdasági titkárság közreműködésével, köztük egy svájci magánvállalatok bevonásával megépült biomassza-erőmű, továbbá a kormány 2024 nyarán döntött arról is, hogy a svájci magángazdaságot aktívan bevonja Ukrajna háború utáni újjáépítésébe.
A 209-es pályaszámú, 2006-os évjáratú trolibusz a luzerni főpályaudvarnál (Fotó: Sandro Flückiger)
A mostani adományozás terve is szervesen illeszkedik abba az utóbbi években kibontakozó, átfogó ukrajnai szerepvállalásba, amelynek keretében azonnal forgalomba állítható, használt nyugati trolibuszok kerülnek a helyi közösségi közlekedési rendszerekbe. A hamarosan átadásra kerülő luzerni állomány gerincét egy tízdarabos Hess Swisstrolley 3 (gyári kódnevén BGT-N2C) csuklós trolibuszflotta alkotja: a VBL-nél 201 és 208 közötti pályaszámokon futó nyolc kocsi 2004-ben készült, míg a fennmaradó két példány 2006-os gyártású. A harmadik generációs, 17 976 mm hosszú, 2550 mm széles és 3440 mm magas, alumínium felépítményes, 2-2-2-2 ajtókiosztású, teljes hosszban alacsonypadlós trolibuszok mozgatásáról a német Vossloh Kiepe által szállított villamos hajtásrendszer gondoskodik, IGBT-alapú teljesítményelektronikával és két darab, egyenként 160 kW teljesítményű, kényszerhűtéses, háromfázisú aszinkron vontatómotorral. A járművekbe szükségüzemi dízelaggregát is beépítésre került, amely egy Euro 3-as emissziós besorolású négyhengeres, 95 kW teljesítményű Iveco dízelmotorra támaszkodik, és forgalmi akadályok vagy felsővezeték-problémák esetén lehetővé teszi az önjáró üzemben történő közlekedést. A belső égésű erőforráshoz a Kirsch állandómágneses gerjesztésű szinkrongenerátora kapcsolódik, amely 80 kW villamos teljesítményt biztosít 400-900 V DC kimeneti feszültségtartományban. A csuklós trolibuszok legnagyobb megengedett sebessége sík úton 65 km/h, befogadóképességük pedig legfeljebb 132 fő, ezen belül 48 ülő- és 75 állóhellyel. (Érdekesség, hogy bár Swisstrolley 3-asokról van szó, a luzerni kocsik homlokfala még a CO-BOLT 2 formavilágot hordozza, amelyet ennél a szériánál alkalmaztak utoljára trolibuszokon. Az ezt követően Zürich számára gyártott példányok már az új CO-BOLT 3 dizájnt kapták meg.)
Önjáró üzemben közlekedve a Luzernerhof megállónál, a Luzernerfest rendezvény idején bevezetett ideiglenes terelés miatt, a rövidített 1-es viszonylaton (Fotó: Sandro Flückiger)
A hamarosan átadásra kerülő járműcsomag legérdekesebb tagjai ugyanakkor a 2006-os gyártású, azaz idén kereken húszéves, duplacsuklós Hess lighTram 3-as (BGGT-N2C) trolibuszok, amelyek jelenleg a 231-233 pályaszámokon futnak Luzernben. A VBL ezen típusból országos összevetésben a legkisebb állománnyal rendelkezett. A három járműből álló kontingenst a közlekedési társaság teljes egészében Zsitomir számára ajánlotta fel, így a közeljövőben az összes példány új üzemeltetőnél, a Zsitomiri Trolibusz- és Villamosközlekedési Vállalatnál (Житомирське ТТУ) folytathatja pályafutását, légvonalban is több, mint 1500 kilométerre eredeti szolgálati helyétől. A luzerni lighTram 3-as trolibuszok kapcsán külön említést érdemel, hogy az üzemeltető történetének első duplacsuklósaiként beszerzett járműveket eredetileg a genfi Transports publics genevois (TPG) társaság részére tervezték, az üzemeltetők azonban a sürgős járműigényre való tekintettel megállapodtak abban, hogy a luzerni szolgáltató is azonos konfigurációban rendelje meg azokat. Ennek eredményeként a három lighTram 3-as már 2006 novemberében forgalomba állhatott Luzern útjain, annak ellenére, hogy megrendelésükre csak 2006 márciusában került sor, vagyis a svájci gyártó mindössze nyolc hónap alatt szállította le őket.
A képen a 232-es pályaszámú luzerni Hess lighTram 3-as halad a Wartegg megálló közelében (Fotó: Sandro Flückiger)
Műszaki kialakításukat tekintve ettől függetlenül a duplacsuklós lighTram 3-asok szoros rokonságot mutatnak a normál csuklós SwissTrolley 3-asokkal: a 24 691 mm hosszú, 2550 mm széles és 3440 mm magas, teljes hosszban alacsonypadlós, 2-2-2-2-2 ajtóképletű járművek mozgatásáról Kiepe elektronika és két darab, egyenként 160 kW teljesítményű központi villanymotor gondoskodik, amelyek a B- és a C-tengelyt hajtják meg. A járművek képesek rekuperációra, vagyis a fékezés során visszanyert mozgási energia egy részét visszatáplálják a felsővezeték-hálózatba, javítva az üzemeltetés energiahatékonyságát. A motorok vezérlését két vontatási inverter biztosítja, amelyek a jármű tetején kaptak helyet, karbantartásbarát kivitelben. A leghátsó kocsitestben emellett szintén megtalálható az Iveco-alapú dízelaggregát is, amely csak korlátozott önjárási képességet biztosít, tartós dízelüzemre nem alkalmas. A járművek további érdekessége, hogy ezek voltak Luzern első gyárilag légkondicionált trolibuszai.
Önjáró üzemben a 233-as pályaszámú duplacsuklós trolibusz a Pilatusplatznál, a Fasnacht ideje alatt érvényben lévő ideiglenes forgalmi rend szerint közlekedve (Fotó: Sandro Flückiger)
A harmadik kocsitestben található negyedik és ötödik utasajtó kamerás felügyelet alatt áll, mivel ezek már nem beláthatók közvetlenül a járművezető üléséből. A négytengelyes felépítés sajátossága, hogy a második és harmadik tengely hajtott, míg az első és a negyedik kormányzott, így az extra hosszúság ellenére a manőverezhetőség még szűkebb városi környezetben is kielégítő, mindazonáltal a járművek forgalomba állításuk óta a hátsó sarkaiknál mindkét oldalon kamerákkal vannak felszerelve, a kanyarodáskor fellépő kilengések okozta sérülések megelőzése érdekében, mivel erőteljes kormánymozdulatok esetén az ellenkormányzott tengely miatt a jármű hátsó része akár 70 cm-rel is söpörhet. A terjedelmes trolibuszok kezdetben kizárólag nagy forgalmú 1-es vonalon közlekedtek Luzernben, majd később fokozatosan megjelentek a 2-es és 8-as viszonylatokon is. Homlokfalukról az évek során eltűntek a kék színű Hess feliratok és a Vossloh matricák. A hátsó szélvédő felett az eredeti, szögletes hátsó magasságjelző lámpákat és irányjelzőket 2011-2012 körül az újabb Swisstrolley-generáció LED-es világítótesteire cserélték.
Ugyanez a kocsi hátulnézetből, már LED-es fényforrásokkal a tetőrésznél. A fő hátsó lámpák a drezdai rendeltetésű Ikarus 417-esekről, illetve a korabeli COBUS repülőtéri buszokról lehetnek ismerősek (Fotó: Sandro Flückiger)
Az ukrajnai Zsitomir nem az első város, ahol a VBL egykori járművei második életciklusukba lépnek: a több mint 125 éves múltra visszatekintő, jelenleg 80 autóbusszal és 65 trolibusszal összesen 600 kilométernyi hálózaton mintegy 365 megállóhelyet kiszolgáló közlekedési társaság tájékoztatása szerint többek között Bulgáriában, Chilében és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is találkozhatunk Luzernből származó autóbuszokkal. Hazai szempontból említést érdemel, hogy korábban a veszprémi V-Busz is vásárolt a Vierwaldstätteri-tó parti város használt dízelmotoros autóbuszaiból, még a jelenlegi MAN Lion’s City flotta üzembe állítása előtt; ezek közül több jármű később szintén keleti szomszédunkban folytatta pályafutását adományként.
[kapcsolodo]
Írásunk jelen formában történő megjelenéséhez nélkülözhetetlen volt Sandro Flückiger szakmailag kiemelkedő közreműködése, amelyért ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki.
Címlapkép: Mr. Ibou/flickr.com
További hasonló tartalom 
